Talán sokan nem is gondolnák, hogy ezek az apró fonalas (hifa) vagy sejtes (élesztő) szerveződésű élőlények mennyire beépültek a hétköznapi életünkbe. Negatív tulajdonságaikat viszonylag sokat látni a képernyőn a gombafertőzéseket, illetve a fürdőszobában megjelenő penészt eltávolító készítmények reklámjaiban, vagy otthon a romlásban lévő gyümölcsökön, zöldségeken és feldolgozott élelmiszeripari termékeken. Most mégis a pozitív tulajdonságaikra koncentrálnék, melyet a termelési folyamatok végén fogyasztóként élvezünk. A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhány dolgot, melyekkel mindannyian találkozunk a hétköznapi életünk során és talán nem is vagyunk vele tisztában, hogy az adott termék előállításában milyen fontos szerepe van a mikroszkópikus gombáknak.
A legismertebb példa talán a kenyér és kelt tészták készítése. Az ilyen receptek alapját képező élesztő készítmények valójában élesztőgombák (Saccharomyces cerevisiae, sütőélesztő) tömegét tartalmazzák, melyek megfelelő környezetben - az alkoholos erjedés folyamata során - a cukor vegyületeket alkohollá és széndioxid gázzá alakítják át, ezzel növelve a tészták térfogatát és létrehozva a jól ismert lyukacsos szerkezetet, illetve az élesztővel készült ételekre jellemző finom ízt. Ugyancsak a Saccharomyces nemzetség egyes tagjait használják a sör-, bor- és pezsgőgyártás során. Szintén megfelelő körülmények (hőmérséklet, oxigén tartalom, tápanyag) mellett a sörlét, illetve a mustot beoltják különböző, az adott termék gyártására legmegfelelőbb élesztőgombákkal, melyek az előbb említett alkoholos erjedés folyamata során létrehozzák a nagy népszerűségnek örvendő italokat.
Manapság már a citromsav termelése is gombákhoz köthető. Bár régen a citromsavat valóban citrusfélékből nyerték ki, mára már a nagyüzemi termelésben az Aspergillus nemzetségbe tartozó gombákat használják erre a célra, mely normális életműködése során termeli ezt az élelmiszer és kozmetikai ipar által is hasznosított vegyületet.
A gombák által termelt enzimek közül nagy jelentőséggel bírnak a különböző fehérjebontó enzimek, melyek a tejiparban, sajtgyártás során elengedhetetlenek. Emellett a növényi sejtfal elbontására alkalmas enzimek (pektinázok) révén a gyümölcslevek előállítása és állati takarmányozás során is fontos szerepük van.
Az élelmiszeripar mellett a gyógyszergyártás során is nagy jelentőséggel bírnak a mikroorganizmusok. Egyik legismertebb felfedezés Flemming nevéhez fűződik, aki felismerte, hogy egy penészgomba bakrtériumölő hatással rendelkezik. Ez a gomba a Penicillium nemzetségbe tartozik, melynek segítségével megindult egy manapság is használt antibiotikum, a penicillin gyártása. A penicillineken kívül mára már több ezer féle antibiotikumot gyártanak mikroorganizmusok felhasználásával. Az antibiotikumok mellett a manapság népbetegségnek számító szív és érrendszeri betegségek kezelésében használt természetes (kémiailag nem módosított) koleszterinszint csökkentő vegyületet a lovasztatint is gombák termelik.
Ez a néhány példa is jól szemlélteti, hogy előnyös tulajdonságaikat felhasználva a mikroszkópikus gombák mindennapi életünk hasznos részévé váltak.
